Amikoron még a világ oly kicsiny volt, hogy az emberek névről ismerték egymást, egy királyfinak és szerelmének el kellett menekülniük az ármány miatt. Koldusruhában, nincstelenül bujdokoltak. Midőn a Panycsavati erdőt járták, délidőn elpihenvén , hát megpillantotta az ifjút egy ráksaszí -s menten beleszeretett .
Ráma. Szítá és Ráma öccse Laksmaná
Ráksaszí:(mézesen) Ki vagy te ifjú, méltatlan faháncs öltözetben, remeték lakában tanyázó?
Ifjú: (tiszteletteljesen, ám gyanakvóan) Dasaratha király legidősebb fia Ráma vagyok. S ő, ki itt szunnyad mellettem Szítá, a kedvesem!
Rákasaszí: (kevélyen) Én sem vagyok kevesebb nálad: A három világot rettegtető Rávana ráksasza király leánya, Súrpánákhá.
Az alábbi képen már Súrpánákhá ávátáráját levetvén (ami csodaszép északi leány volt) a déli tamilok sötétbarna bőrében későkőkorszaki ("rém")öltözetétől megfosztván. Laksmáná pedig levágta az orrát...
